Magyarország jelentős űrkutatási múltra tekinthet vissza, amelyben kiemelkedő helyet foglal el hazánk csatlakozása az Európai Űrügynökséghez (ESA). A csatlakozást követően nyílt lehetőség az ESA technológiai demonstrációs opcionális programjának (GSTP) keretében saját, hazai mikroműhold küldetés megvalósítására.

A küldetés érdekében a C3S Elektronikai Fejlesztő Kft. (C3S), amely mérnökeinek jelentős része részt vett az első magyar műhold (Masat-1) megalkotásában, és a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpontja (MTA EK), melynek Űrdozimetriai Kutatócsoportja mintegy négy évtizede fejleszt kozmikus sugárzási mérőeszközöket különböző űreszközökre, együttműködésbe kezdett.

 

RADCUBE

nfm_ur_meghovo_javA közösen megvalósítani kívánt küldetés a RADCUBE nevet kapta, amely igyekszik kifejezni a küldetést fő célját: a kozmikus sugárzási és űridőjárási környezet valós idejű megfigyelését és az adatok megjelenítését a hazai nagyközönség számára.

RADMAG

A C3S Kft. fejleszti a Masat-1 háromszorosának megfelelő CubeSat osztályú műhold platformot a küldetéshez, míg az MTA EK készíti a fedélzetre a szilícium detektoros technológián alapuló kozmikus sugárzási és űridőjárás monitorozó műszert, a RadMagot. A felbocsátására várhatóan legkorábban 2018 végén kerülhet sor.

 

A CROSS rendszer

Hazai fejlesztés alkothat a világon elsőként átfogó és teljes képet a Földet körülvevő sugárzási környezetről. A magyar kutatók által tervezett CROSS rendszer segítségével a hazai és nemzetközi űrtevékenységet végző szereplők az eddiginél jóval pontosabban és hatékonyabban biztosíthatják az űrbe feljuttatott eszközök és személyek biztonságát, a tudományos élet szereplői számára pedig lehetővé válhat a Föld körüli sugárzási környezet működésének alaposabb vizsgálata és mélyrehatóbb megismerése.